Vissza az előző oldalra
Pucks'n'Fairies
A Pucks’n’Fairies leegyszer?sítve ír muzsikát játszik. B?vebben: a kelta nép zenéjét örökíti át a banda, saját felfogásában, de ragaszkodva a tradicionális gyökerekhez, legyen az ír, breton vagy asztúriai. Többnyire tánczenéket, úgynevezett reeleket és jigeket játszanak. Ezen kívül helyet kap repertoárjukban a kelet-európai hangzásvilág is, valamint néhány saját dal.
A zenekar megalakulásának ötlete már 2005-ben megszületett, de az együttes csak 2006-ban jött létre. A tagok közül volt, aki ment, volt, aki jött, végül 2007 ?szére a két alapító taghoz, Leporisz Viktorhoz és Végh Annamáriához csatlakozott Nagy Lilla, s így hárman már komolyan összpontosítottak a banda els? nagy céljára az Egyetemi Zenei Versenyre, melynek népzenei kategóriáját meg is nyerték. 2008 januárjában csatlakozott a trióhoz Kovács Tamás, s ezzel megkezd?dtek a koncertek, el?ször Szegeden, majd az ország különböz? pontjain. 2008 tavaszán elkészült a zenekar demoja, mely meghallgatható a honlapjukon. A ezen a lapon találhatóak más dalok, videók, valamint zenekari életképek is.
A Pucks’n’Fairies magyarul annyit tesz: manók és tündérek. A kelta, ill. ír mitológia b?velkedik ezekben a csodás lényekben, ezért választotta magának ezt a nevet az együttes. Ez a négy fiatal zenész a zenekar nevével is utal arra a csodára, amit a zene okoz, létrehozóinak és élvez?inek egyaránt.
Mind a négy tag szegedi egyetemista. Bár a szakjuk és az érdekl?désük különbözik, a zenében megtalálják az összhangot. Véleményük az ír/kelta zenér?l, és úgy általában a népzenér?l:
„A népzene, jöjjön bárhonnan, mindig is vonzott. Egyszerre energikus és "sírva vigadós", sokszín? és szabad! Az írek a zenéjükön keresztül is ?rzik és továbbéltetik a népi kultúrájukat. Minden folkzene megénekli a maga egyszer? mindennapi dolgait, ebb?l adódik az ?szintesége. A népzene a gyökerekig megy vissza, a távoli múlt szólal meg benne, és szerintem, ebb?l jön az, amit mi próbálunk újra fölfedezni, valami misztikus, amit mi már nem ismerünk, de miközben játszunk, a zene által újra visszaidézhet?. Ez az útkeresés mellett a múlt keresése is.” /Lilla/
„A kelta zene sodrósága, ?sisége, tökössége, szépsége, (vagyis inkább gyönyör?sége) mélysége, és minden ide ill? jelz?je megfogott 2003-ban, azóta imádom.” /Vikke/
„Tradicionális zenét játszunk, akárcsak a világon még sok együttes: ugyanaz az alap, de mindegyik más, nincs két egyforma, ett?l egyrészt tradicionális, de a díszítéseink és a mi értelmezésünk révén mégis a sajátunk” /Panka/
„A zene összehozza az embereket. Erre a legjobb példa az ír ’session’, mely esetében arról van szó, hogy Írországban hetente összejön a falu apraja-nagyja fuvolával, heged?vel, bodhrannal, dudával, és együtt zenélnek - náluk ez egy szociális esemény” /Tamás/
Tagok:
Kovács Tamás (Bodhran Tom) – bodhran
Leporisz Viktor (Vikke) – gitár, mandolin
Nagy Lilla (Lillus) – heged?
Bóna Enik? - basszusgitár
Végh Annamária (Panka) – fuvola, ének
