Vissza az előző oldalra
Sz.A.F.T.
.jpg "Sz.A.F.T.")
Megalakult a SZAFT (Színházat Alkotó Fiatalok Társulása)
Az előzményekről
A Magyar Szín-Játékos Szövetséget (illetve jogelődjét, a Szabad Színjátszásrét Egyesületet) évek óta foglalkoztatja egy központilag (a civil szervezet által) létrehozható színházi képződmény lehetősége. Olyan színházi képződményre gondoltunk, amely lehetőséget nyújt a középiskolás korból kinőtt, társulatokhoz nem kötődő, ám szakmai előélettel rendelkező, színház iránt elkötelezett fiatal felnőtteknek színházcsinálásra. Elsősorban a gimnáziumi drámatagozatokon, színiiskolákban, színházi stúdiókban végzett, ám a hivatásos pályára nem került, illetve a vidéki színjátszó együttesek Budapestre költözött tagjaira gondoltunk.
A jelenről
A Ferencváros Művelődési Házzal és a Tűzraktér Független Kulturális Központtal együttműködve, SzAFT munkaelnevezéssel most alkalom adódott létrehozni ezt a szakmai alkotó műhelyt.
Célunk, hogy összegyűjtsük a közösségre, szakmai továbbképzésre és alkotó munkára kedvet, tehetséget érző, már képzett felnőtt korú színjátszókat, számukra képességfejlesztő tréningeket tartsunk, majd közreműködésükkel rendszeres előadásokat tartó színházi műhelyt teremtsünk. Az itt folyó tevékenység - szándékunk szerint - módszertani alapul szolgálhat az országban működő többi színjátszó együttes számára is. A SzAFT a Magyar Szín-Játékos Szövetség keretében működik, munkáját az elnök felügyeli, Nagy András László. A SzAFT élén az elnök által megbízott, korábban már többször bizonyított színjátszó-rendezők állnak. A megalakuláskor: Müller Ádám és Sereglei András.
Szereplők:
Manyasz Erika
Schupp Gabriella
Nemec Melinda
Birtók Lili
Fábián Szabolcs
Eck Attila
Boros Ádám
Járfás Ágnes
Hegedűs Lívia
Laki Mónika
Háttér:
Müller Ádám
Kovács Áron
Kettler Szandra
Fodor Judit
Nagy András
Tüszinger Károly
Darab:
Itt nem lesz finálé!
A bibliai történetek újrafeldolgozásának és a Szentírás intertextualizált újramesélésének korát éljük. Gondolok itt a Jézus Krisztus Szupersztárra, Bulgakov Mester és Margarítájára vagy Mel Gibson Passió című filmjére. A mi történetünk is szoros kapcsolatban van Krisztus utolsó útjához, még ha a hatvanas évek Amerikájában is játszódik, és főszereplője egy csehszlovák emigráns nő, aki a fia megváltásáért küzd.
Másrészt lehet, hogy ez teljesen irreleváns, hisz hanem is ismernénk fel a kispolgári környezetben a passiótörténetet, akkor is teljes képet kapunk egy lassan megvakuló nő harcáról fiáért, egy az önmagától eltérő világban. Ha kategorizálni szeretnénk az előadást, valahol a lélektani dráma és az anti-musical közé kell tennünk, parodisztikus elemekkel átszőve. Akinek nincs ínyére egy darabon belül habos-babos, rózsaszín, pézsmapockos tánc- és énekbetéteket, kivégzést, nemi erőszakot, minimalista kellékeket, egyéni sorscsapásokat és a kapitalizmusban megsavanyodott vagy megőrült figurákat látni, annak bizton állíthatjuk: Itt nem lesz finálé!Változékony színpadkép, brechti elidegenítő effektusok, rendkívül egyénített karakterek és rendkívül sok műfajban porondra kerülő táncok jellemzik a Müller Ádám által színházba vitt adaptációt, melynek alapötlete Laar’s von Trier: Táncos a sötétben című filmjéből született.
Csapatunk első közös produkcióját a tizenkilenc és harminchárom év közötti, előképzettséggel vagy azzal nem rendelkező színészek fémjelzik, közös munkájukat pedig Kettler Szandra és Fodor Judit segítették a koreográfiák és dalok betanításával.Ha ezek után valaki kedvet érez beülni az előadásra, és netán tetszik is neki, surranjon ki az ajtón az utolsó dal előtt, hogy Selma Jezková története tovább mesélhesse magát.
