Vissza az előző oldalra
Gó színház
A Gó kínai táblás játék, az európai sakknak a megfelelője. Japánban is játsszák. Óriási hagyománya van, és legalább annyira népszerű, mint a sakk. Lásd: az interneten. Balogh Pál: Mi a Gó?
A Gó színház
Legelőször Shan Sa:A gójátékos című könyvében olvastam erről a játékról. Az ottani definíció úgy hangzik. A gó a szerelem és a sors játéka. Tetszik ez a szó, és amit jelent, másrészről utánanéztem mi is ez a játék valójában, aztán pedig elneveztem vele ezt a társulatot, mert úgy tűnik ezzel a szóval és utalásrendszerével, elég jól ki lehet fejezni, ennek a kis színháznak a célját. Az elnevezés utal a játékra, a játékosságra. A színjátszás, a színészet is gyakran önmagunkkal való játék. A színész a saját testével játszik és legjobb, ha őszintén teszi. Hogy mire megy vele? Ez a kérdés mostanában mindig felvetül, persze ez egy rosszindulatú kérdés, manapság amikor minden a számokról, számlákról és a gazdaságról szól akkor nehéz elképzelni, hogy van annak jelentősége, amit az ember magáért vagy másokért tesz. De mindenesetre arra megy vele, hogy megismeri önmagát és ez által másokat. Még az is megtörténhet, hogy a színpadon valami fontosat, valami lényegretőrőt mond másoknak. Azoknak a másoknak, akik egy színházban a színjátszót, a színészt nézik, vagyis a nézőnek. Szóval szeretnénk megtalálni, a lehető legjobb lépést, nem pedig a játék megnyerésén idegeskedni. Illetve idegeskedünk, hogy jól tudjuk-e eljátszani azt akit szeretnénk, így ebben az értelemben van tétje a dolognak.
Fontos, hogy valami lényegretőrőt mondjunk, ha úgy tetszik valami fontosat, és ez a gondolat, mégcsak nem is a világmegváltásról szól, inkább a dolgok iránti érzékenységünkről. Lehet, a szerelemről boldogan mesélni, és lehet szomorúan, lehet a drogról mesélni boldogan és szomorúan, lehet az öngyilkosságról beszélni felszabadítóan és mélységesen keserű bánattal, és így tovább. Szóval minden nézőpont kérdése. Ezt a színházat, a társulatot a nézőpontok izgatják, és nem kevéssé a rendezőt is, illetve a társulatvezetőt is.
Cél: Fontos, hogy valami lényegretőrőt mondjunk, ha úgy tetszik valami fontosat, és ez a gondolat, mégcsak nem is a világmegváltásról szól, inkább a dolgok iránti érzékenységünkről. Lehet, a szerelemről boldogan mesélni, és lehet szomorúan, lehet a drogról mesélni boldogan és szomorúan, lehet az öngyilkosságról beszélni felszabadítóan és mélységesen keserű bánattal, és így tovább. Szóval minden nézőpont kérdése.
Ezt a színházat, a társulatot a nézőpontok izgatják, és nem kevéssé a rendezőt is, illetve a társulatvezetőt is. Az is a cél hogy egy érdekes hangot, érdekes színpadi művet, témát, zenét, korszellemet tudjunk bemutatni, megszólaltatni, eljátszani. Ez a cél csak egy pillanatra öncélú és csak annyira a öncélú, amennyiben a rendező kedvét, érdeklődését, felkelti egy téma, vagy bármi és amennyiben a színész szeretné a ráosztott szerepet eljátszani,s ha már színpadra kerül a dolog, onnantól az egész elejétől végéig a nézőé. Szeretnénk, ha tág lenne az a mozgástér, amit bejárhatnánk, sokszor nem is előre megírt darabokat játszunk szerzőktől, hanem magunk hozunk létre valamilyen színdarabot. Első ilyen darabunk Jim Morrisonról, a legendás Doors énekeséről szólt, illetve egy férfiról és a kapcsolatrendszeréről.
Üdv: Varga Norbert, társulatvezető
Az érzékelés kapui -Jim Morrison est
„Aki vadállatot csinál magából, megszabadul az emberi lét fájdalmától.”
Hunter s. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban
Az amerikai álomról, a szabadságról, a rockzenéről, a költészetről, a lányokról, a férfiakról, kábítószeres víziókról, szerelemről, szexualitásról szól az előadás. De az előadás kerüli a nagy szavakat, a felfújt lufikat, vagyis csak egy férfit mutat be, és annak kapcsolatát, önmagával és a külvilággal.
Az előadás „technikailag” három „elemet” vegyít össze. Az egyik elem, a költészet itt, Jim Morrison versei, a másik a zene, itt, a Doors zenéje, és a harmadik négy fiatal színjátéka. A színészek dialógusát a színpadon egymás között Jim Morrison versei adják.
Szereplők: Szöllősi Péter, Rupáner Ágnes, Sipos Evelin, Szerdahelyi Mátyás
Jim Morrison verseit magyarra fordította: Gorjanác Eva
Rendezte: Varga Norbert
A Jim Morrison esten készült galériánk
Galéria az első szereplőkkel
