Vissza az előző oldalra
Szabó Sára
1987 január 29.-én születtem Kecskeméten. Már bölcsödés koromban is előszeretettel firkáltam, rajzoltam le apát cikk-cakk szakállal, test nélkül fejlábúként. Az óvodában is folytattam a rajzolást, minden délután a rajzasztalnál lehetett megtalálni a legnagyobb valószínűséggel.
Általános iskolába kerülve sem változott semmi, zuhanó madarakat és egyéb furcsa állatokkal terítettem be papírlapokat. rendszeresen adtam be pályázatra munkákat, értem el városi, megyei és országos helyezést is. az általános iskolai évek alatt foglalkoztam kerámiával és tűzzománcal is.
Gimnáziumba kerülve sem hagytam fel a pályázatokra való rajzolással, ennek is lettek országos szinű helyezéses eredményei. Gimnázium alatt 3 évig jártam a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola szakkörére, ahol rengeteg sok tapasztalatra, tudásra tettem szert, nem mellesleg, nagyon szerettem oda járni, és máig érzem ennek a 3 évnek a fontosságát, hiszen rengeteget adott hozzá, ahhoz, hogy ott vagyok ma, ahol.
2006-ban felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző karának rajztanári szakára. jelenleg is ott tanulok, és igyekszem minél többet kihozni magamból.
idén, 2009-ben viszont ismét felvételizek, újra próbálkozom a Magyar Képzőművészeti Egyetemre felvételt nyerni képgrafika szakon.
A rajzaimról csak annyit, hogy az utóbbi időben szinte csak fekete-fehér rajzokat készítek tűfilccel. a figuráimnak mindig szempillája van, legyen az szörny, vagy nyuszi, vagy kislány, mindig az én szememmel néz vissza arra, aki mustrálja a rajzot...
Számomra a hófehér rajzlap egy másik világot testesít meg, ahol minden lehetséges. a rajzlap egy színpad, és én rendezem a jelenetet.. és ez a színpad néha görbetükör, néha dráma, néha móka és kacagás, de mindig azt mutatja, ami velem van, nem tudok a rajzaimmal hazudni.
A rajzokhoz még külön hozzátenném, hogy zenemániás vagyok, ami így nyomot hagy a műveimen, hiszen már egy igencsak hosszúra nyúlt sorozattal rendelkezem, ami olyan rajzokból áll, amelyek dalokhoz készültek. ezek néha csak érzések, néha pedig átforgatják a dalszöveget is egészen, és próbálnak rejtett értelmeket közvetíteni mindenki felé...
Célom az, hogy egyszer majd ebből a tevékenységből fogok megélni. a legjobban az illusztráció érdekel legyen szó egy újság cikk mellett megjelenő rajzocskáról, vagy egy könyvben elejtett képfüzérről, szerintem az illusztrálás még mindig rengeteg lehetőséget rejt magában, amit szeretnék minél jobban kiaknázni a jövőben.
