Vissza az előző oldalra
Gila Adrienn
Gila Adrienn vagyok, harmadéves hallgató a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar és filmelmélet-filmtörténet szakán.
Önkéntesként dolgozom a Maszk Egyesületnél, tagja vagyok a Szegedi Egyetemi Színháznak.Körübelül egy éve kezdtem el kisfilmeket csinálni az egyetem által szervezett workshopok keretén belül.
Az alternatív- és a mozgásszínház, valamint a kísérleti jellegű dolgok érdekelnek; a hétköznapi álarcok mögött lezajló lélektani folyamatok.
Az érzések nonverbális kifejezési módjainak keresése és a mindannyiunkkal megtörtént események belső oldalról való megközelítése mozgat meg.
Filmjei:
Illúzió
Hová tűnt a fiatalság és az egyetemista lét önfeledtsége és boldogsága? Miért esik egyre több fiatal depresszióba manapság? Miért látják reménytelennek az életet? Mi történik akkor, ha minden kötelék, ami eddig életünk stabilitását biztosította hirtelen megszakad és szertefoszlik az illúzió. Valóban nem számíthatunk senkire, s egyedül kell megvívnunk az összes csatát? Feladhatjuk-e a küzdelmet? Hogyan védekezhetünk a mindent betölt? üresség ellen? Szeretteink megmentenek, vagy megölnek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a film.
Alpheus és Arethusa
Adott egy nimfa és egy isten. A nő és a férfi örök küzdelme tárul a szemünk elé. A szabadságra született egyén akarata ellenére való bekebelezésének lehetünk tanúi, a szépséggel és kecsességgel járó véget nem érő üldöztetésnek.
A film a kortárstánc nyelvén meséli el ezt nekünk. Több egymással párhuzamosan létező világot mutat be, ami az egész filmen végighúzódó párhuzamos montázs elvén működik. A buliban elkzdődő és lezajlodó események a lány képzeletében szövődnek tovább. Kiút azonban nem létezik. A fiú a lány saját, meghitt világába is betör, s miután a nimfa szoborrá változik, hogy megszabaduljon a negatív érzésektől és az örök menekülés terhétől egy szempár akkor is és örökkön-örökké figyelni fogja. Nincs menekvés!
