Vissza az előző oldalra
Van Más Kép - Interjú Podányi Dániellel
Most is nagyon sok film érkezett a fesztiválra, így igazán változatos volt a paletta. Podányi Dániel 5 kisfilmje is levetítésre került, melyek közül a „TATA” c. munkája elnyerte a zs?ri egyik különdíját. A fesztivál után vele beszélgettünk eddigi munkáiról, a filmezésr?l és a fesztiválon szerzett élményeir?l.
Szécsi Jusztina: Mióta foglalkoztat a filmezés?
Podányi Dániel: Nagyon régóta érdekel a filmkészítés. El?ször akkor került filmfelvev? a kezembe, mikor apukám megvette a családnak az els? kameránkat. Nem lehetett elvenni t?lem, egyb?l egy horrorfilmet akartam készíteni apukám és n?vérem f?szereplésével. A próbálkozás kudarccal zárult, mert az apám kezében lév? húsklopfoló feje lerepült, és betörte az el?szoba ajtó üvegét. Ekkor 11-12 éves lehettem. Kés?bb, amikor csak tehettem, vittem magammal a kamerát és gördeszkás barátaimat kezdtem el filmezni vele. Aztán a Bródy Imre Gimnázium m?vészeti osztályába kerültem, ahol volt video fakultáció és egy szuper képz?m?vész video tanár, Dabi István. Médiából OKTV-ztem is, a négy év során, pedig rengeted gördeszkás filmet és pár kisfilmet készítettem.
Sz.J.: Jelenleg hol tanulsz?
P.D.: Egerben tanulok az Eszterházy Károly F?iskolán Mozgóképkultúra és Médiaismeret szakon. Gyakorlati és elméleti tárgyaink egyaránt vannak, az én szakirányomon nagyrészt a filmkészítéssel kapcsolatban.
Sz.J.: Eddig hány filmet készítettél, és milyenek ezek?
P.D.: Eleinte gördeszkás et?döket, klippeket készítettem, aztán elkezdett érdekelni a forgatókönyv alapján történ? filmezés. Az els? kisjátékfilmem az „Otthon”, ami egyben a média OKTV pályam?vem is. Bejutottam vele az országos dönt?be, ami megadta a kell? inspirációt ahhoz, hogy ezt az utat folytassam. Hogy hányat készítettem eddig, azt nem tudom pontosan, de már van legalább 10-15 kisjátékfilmem. Ezek közül persze nem mindet rendeztem én, engem leginkább az operat?r szakma vonz.
Sz.J.: Ezek a filmek milyen apropóból készültek?
P.D.: Nagyrészük valamilyen filmfesztiválra, pályázatra készült, de van, ami iskolai feladat volt, bár az nagyon ritka. Különféle alkotótáborban is készítettem filmeket, de akadnak olyanok is, amik nem készültek sehova, hanem csak volt egy ötlet, és megvalósítottam, minden fesztiváltól és pályázattól függetlenül.
Sz.J.: A szegedi fesztiválon látott filmjeid erre az alkalomra készültek?
P.D.: Nem, egyiket sem erre a fesztiválra készítettem. A két egyperces filmem, a „TATA”, és „A gyíkok párzási szokásairól” egy olyan filmfesztiválra készült, amire park témában kellett filmeket küldeni. Sajnos ott nem kaptunk semmilyen elismerést. Az „Egyben”, a 2009-es Extrém Sport és Alternatív Filmtalálkozóra készült. A földgolyós filmem a fenntarthatósági nap reklámfilm pályázatára készült, alias védjük meg a Földet. A „Beszél? Képek” egy olyan helyen készült, ahol 24 óra alatt kellet egy filmet leforgatnunk víz témában, 5 megadott helyszínen.
Sz.J.: Összességében hogy tetszett a fesztivál?
P.D.: Nagyon szerettem ezt a fesztivált, a város gyönyör? és a Grand Café is szuper hely egy ilyen rendezvény befogadására. Az egyik leghangulatosabb filmfeszitvál volt, ahol valaha jártam, nem volt csúszás, a dolgok rendben mentek, a zs?ri kedves volt, mégis nagyon kritikus, és kritikájukat nagy intelligenciával és hozzáértéssel fogalmazták meg. S?t, a hosszas beszélgetések után még tanácsokat is adtak egyes alkotóknak, milyen irányba induljanak el, merre próbálkozzanak. Nagyon szimpatikus volt az egész.
Sz.J.: Mi a véleményed a többi filmr?l? Volt, ami különösen megfogott?
P.D.: Sajnos nem láthattam az összes filmet, mert csak a fesztivál második napjára tudtam leutazni. De az utolsó blokkokat látván, úgy gondolom, nagy részben színvonalas filmeket láttam a fiatal alkotóktól, és ez számomra motiváló volt. Különösen a Makói Filmm?hely alkotásaira figyeltem fel, nagyon tetszett a „Magam” c. film, a gy?ztest, „A rekonstruált embert” is érdekesnek tartom a jól kitalált és gyönyör? képei miatt. A „Lúthien” is nagyon tetszett, a leghangosabb reakciót, mégis a Szeged városában mindenhol táncoló medve váltotta ki bel?lem. Annyira nevettem, hogy azt se tudtam, hol vagyok.
Sz.J.: Mit szólsz a zs?ri véleményéhez? Örülsz a díjazásnak?
P.D.: Örültem neki, hogy ilyen sokat beszéltek a filmjeimr?l, jónak tartom a kritikájukat, és segített is bizonyos dolgokban, amire a jöv?ben próbálok majd odafigyelni. Természetesen nagyon örültem, hogy az egyik filmünk díjat is kapott.
Sz.J.: Jöv?re is részt vennél ezen a fesztiválon?
P.D.: Hát az idei után, szeretnék mindenképpen, igen.
