Vissza az előző oldalra
Van-e élet a Holdon túl?
Duncan Jones els? rendez?i munkája egy merész vállalkozással indult, ugyanis egy olyan m?fajt választott, nevezetesen a scifit, amelynek ismertet?jegye többek között a fantasztikus látványvilág és a high-tech berendezések felvonultatása, amelyek kivitelezése és megvalósítása igen sok pénzbe kerül. Az ilyen és ezekhez hasonló tényez?ket viszont ügyesen kijátszotta a rendez?, és leleményes megoldásaival egy olyan alacsony költségvetés? kamarascifit alkotott, amely büszkén megállja helyét nagytestvérei között is.
A film f?szerepl?je, Sam Bell három éves szolgálatát tölti a Holdon, annak érdekében, hogy az ott kitermelt er?forrást a Földre jutassa. Ebben egyetlen társa egy számítógép, Gerty. Küldetése hamarosan végéhez ér, ami azt jelenti, hogy újra visszatérhet a Földre családjához és embertársaihoz. Azonban ahogy közeledik a nagy nap, Sammel egyre furcsább dolgok történnek a bázison, amelyek veszélyeztetik hazajutását. Észnél kell maradnia, és minden erejét össze kell szednie, ha nem akar továbbra is a Hold rabszolgája maradni, ez azonban nem is olyan egyszer? az adott körülmények között.
A film jelent?s része a bázis bels?, nagyon puritán környezetében játszódik, amit csak f?szerepl?nk saját holmija, b?r fotele és fényképei tesznek otthonosabbá. A különféle számítógépek és elektromos berendezések sem leny?göz? kivitelezés?ek, pusztán a használatukhoz nélkülözhetetlen dizájnnal rendelkeznek.
A Hold felszínén játszódó jelenetek sem els?sorban fantasztikus látványvilágukkal akarják elkápráztatni a néz?ket, mégis nagyon hiteles illúzióját keltik ennek a környezetnek a modellek segítségével. Az aprólékosan kivitelezett, jól bevilágított makettek képesek elhitetni a néz?kkel, hogy valóban a Holdon zötyköl?d? Samet látjuk ?rjárgányában.
A film egyszer?, mégis igényes kivitelezése azt a cél szolgálja, hogy így figyelmünk sokkal inkább f?szerepl?nkre koncentrálódik, és a látványról a történetre helyez?dik a hangsúly. Együtt gondolkodunk és érzünk Sammel. Minden újabb fordulat és rejtély számunkra is meglepetést tartogat, így mi is részesévé válunk Sam taktikai játékának, amelynek megoldásával juthat csak vissza a földiek közé.
Noha nem túl újszer? a történet, és az sem meglep?, ha legtöbbünkben felidéz?dik Tarkovszkij Solaris-ának nyugtalanító, klausztrofób jöv?beli lelki drámája, vagy éppen Kubrick ?rodüsszeia c. filmjének hasonlóan egyszer? és nagyszer? látványvilága.
Pont ezért volt okos döntés Duncan Jones filmje, mert nem vállalta túl magát ilyen szempontból, ti. hogy nagy gondolatokkal és történettel rukkoljon el?, vagy éppen szemkápráztató látványvilággal ámítsa a néz?ket. A bevált, mégsem klasszikus sémákra épített, amiket megf?szerezett egyéni stílusával és látásmódjával. Els?filmes rendez?ként az azonban mindenképpen bátor vállalkozás volt részér?l, hogy egyetlen színészre (Sam Rockwell) építette fel filmjét, és inkább a bels? harcokra fókuszált. Itt ugyanis nincsenek ?rlények és lézerkardok, hanem az ember áll a középpontban, de egy olyan világban, ahol már semmi sem az, aminek látszik, hála az embertelen tudománynak.
