Vissza az előző oldalra
Toulouse-Lautrec
Meglátásom szerint, ha egy nagynev? külföldi m?vész alkotásaiból nyílik kiállítás Szegeden – mint Dalí vagy Chagall – akkor általában a kevésbé ismert munkáikat, grafikáikat mutatják be, amelyek talán nem tükrözik teljes mértékben a m?vész igazi nagyságát. Persze ez is érthet?, hiszen a m?tárgyak horribilis összeg? biztosítása, kölcsönzése nyilván nem teszi lehet?vé, az igazán nagyformátumú alkotások kiállítását.
Toulouse-Lautrec kiállításával is ez a helyzet, de ett?l függetlenül mégis egy igazán érdekes és hangulatos tárlattal találkozhatunk. A posztimpresszionista fest?nek a kiállítás során a grafikusi oldalát lehet megismerni. Több témakör szerint rendezték el az egyes termekben található munkákat. Eredeti m?vekr?l persze nem beszélhetünk, hiszen a litográfia, mint sokszorosító grafikai eljárás már önmagában is többszáz példány létrehozását teszi lehet?vé egyetlen k?nyomatról.
A szervez?k a hangulatról is igyekeztek gondoskodni. A félhomályba burkolt termekben csak az élesen megvilágított grafikák, plakáttervek, illusztrációk fénylenek. Az intim hangulatnak köszönhet?en a m?vek mindegyike önálló életet él. A termekben „felejtett” bútordarabok, fogasra felakasztott cilinder, és öltöny kicsit mintha Lautrecet, illetve az ? korát szeretnék megidézni.
Az els? teremben cirkusz világába csöppenünk. Toulouse-Lautrecet még 1888-ban fogta meg az idomárok, akrobaták légköre. A kiállított képeken gyakran jelennek meg cirkuszi lovak idomárjaikkal, bohócokkal, m?lovarn?kkel, valamint a magasban leng? légtornászn?k.
A kiállítás második részében a plakátterveivel ismerkedhetünk meg. Ezek a m?vek talán többek által ismertek, még ha nem is feltétlenül tudják, hogy Lautrec 
alkotásai. Plakátjai ugyanis reneszánszukat élik, és számtalan reprodukciójuk vásárolható meg napjainkban, és sok szórakozóhely, vagy kávézó dekorációjaként is szolgának. A falakon látható képek tulajdonképpen az eredetir?l készült, nem méretarányos litográfiák, amelyeket a m?vész halála után 26 évvel készítettek el és adtak ki. A reklámiparban jártas szakemberek tudják, hogy Lautrec látásmódja úttör? volt a plakátm?vészetben. Munkáin kiváló meglátással illeszti össze a tipográfia adta lehet?ségeket a képi megjelenítéssel. Könnyed stílusban megrajzolt figuráin a japán fametszet visszafogott, átgondolt m?vészete köszön vissza. Még a mai reklámember számára is hordoznak tanúságot ezek a m?vek.
Lautrec úttör? volt a könyvillusztrálás területén is. Szerette a zenét és ez iránti rajongása miatt készített címlap-illusztrációkat Désire Dihau melódiáihoz. Ezekb?l is jó néhányat szemügyre vehet a látogató.
?szintén szólva szeretem az olyan kiállításokat, ahol a m?vek magukért beszélnek, és még a m?vészetben kevésbé jártasak is könnyen értelmezhetik a látottakat. Ez a kiállítás pedig ilyen. Hiszen Lautrec néhol túlzó, könnyed és sokszor karikatúrisztikus ábrázolásmódja egy humorban gazdag, magas m?vészi színvonalú életútról tanúskodik. A tárlat élmény lehet egy m?vésznek és egy m?kedvel?nek egyaránt.
A kiállítást 2010. május 6-ig lehet megtekinteni.
