Vissza az előző oldalra
Próbaidő-prózaidő
Négy elsőkötetes prózaíróval ismerkedhettek meg azok, akik hétfő este a Grand Café prózaestjét választották. Nagy Ildikó Noéminek Eggyétörve, Szvoren Edinának Pertu, Gerőcs Péternek Zombor és a világ és Király Leventének Hová menekülsz címen jelent meg novellás kötete. A szerzőket Milián Orsolya és Gaborják Ádám faggatták.
Az estét felolvasással nyitották. Nagyon szeretem hallgatni, amikor egy író a saját művét olvassa fel. A hangsúlyai megragadnak a fejemben, és ha otthon előveszem a könyvet, újra megszólal. Nekem legjobban Szvoren Edina novellája tetszett. Korábban nem ismeretem, ami megfogott, az a játékos feszültség, ami a szövegen végigvonul. Egy teljesen új világot teremt, melyben feje tetejére állít mindent, amit megszoktunk. Nagy Ildikó Noémi prózája sokkal inkább földhöz ragadt, a mindennapi élet mozzanatai és problémáira helyeződik a fő hangsúly. Plasztikvilág, videóklippek és számítógép, a fiatalok életmódjának mai kellékei. Ugyanakkor nagy súlyban megjelenik az identitáskérdés, hiszen egy Amerikában felnőtt magyar lány szemszögéből követhetjük végig a felnőtté válás és a beilleszkedés problémáit. Gerőcs Péter mint ember szimpatikus, lenyűgözött a műveltsége, de az ő novellája fogott meg a legkevésbé. Ez nagy részben előadási módjának köszönhető, hadart. Novellája egy költőről szól, aki az pesti költőtársadalom forgatagába nyakig elmerül. Király Levente novellái erősen társadalom-kritikusak, tele iróniával.
Közös bennük, hogy mindannyiuknak 2010-ben jelent meg első kötete és mind a négyen a novella műfaját választották, annak ellenére, hogy a líra mellett ez a legkevésbé felkapott műfaj. Ez a tény meglepő, mivel mai életvitelünkhöz sokkal közelebb áll a novella. A regény szeretetét Gerőcs Péter az esztétikai eszképizmussal magyarázza, mikor az ember mindennapi életéből szívesen lép be újra és újra egy másik világba. A novellaciklus kellemes átmenet a regény és az önmagukban álló novellák között, ezt alkalmazza Király Levente és Gerőcs Péter is. Szvoren Edina elmondta, először regényben gondolkozott, de korai műveit soha nem tudta befejezni. Izgalmasnak tartja egy novellába belehelyezni egy egész világot. Ahogy fordult a novella felé alkotásaiban, úgy változott meg olvasási szokása is. Ma már több novellát olvas, kedvencei közé tartozik Kafka, Bodor Ádám, Faulkner, Kosztolányi, Tar Sándor. Nagy Ildikó Noémi egyenesen imádja a novellákat, leginkább az amerikai minimalista novellairodalmat. Ezzel szemben Gerőcs Péter saját kedvenceinek monumentális regényeket sorolt fel, ilyen Thomas Mann Varázshegye, Dosztojevszkij - Karamazov testvérek, Proust - Az eltűnt idő nyomában. Szereti a kihívásokat, vágya egyszer egy nagy regényt írni. Király Levente Örkény, Isaak Babel, Mrozek, Boris Vian, Hajnóczy, és Hemingway mellett tette le a voksát.
Közös műveikben még, hogy mindannyian érzékenységet mutatnak a családi szociális problémák iránt. Vajon ennyire rossz a helyzet?
Egyikük sem tűnt depresszív személyiségnek, életvidám fiatalok, tele célokkal. Mégis, novelláik nagy részben negatív hangvételűek. Talán ezekre a problémákra akarják felhívni a figyelmet. A jóval és széppel való foglalkozás elkényelmesedéshez vezet, lásd hollywoodi filmek, az embert a megrázó, groteszk dolgok tudják kizökkenteni mindennapjából, hogy kicsit más szögben lássa a világot. Gerőcs Lászlónak volt a legnegatívabb véleménye, annak ellenére, hogy ez az ő novelláiban tükröződik a legkevésbé. Szerinte az emberi kapcsolatok java részében az önzés és irigység működik, ő ebből a szemszögből figyeli a világot. Pozitív volt véleményében, hogy ő ezt nem problémaként, hanem inkább tényként kezeli. Nagy Ildikó Noémi a mindennapi helyzetekben keresi a különös, groteszk fordulatokat. Minden kapcsolat szörnyű és gyönyörű is egyben. Király Levente egy élethelyzethez köti kiábrándult novelláit, már teljesen más jellegű dolgokat ír. Így utólag a halálfélelem feldolgozásával magyarázza a negatív hangvételt.
Sajnos a beszélgetést időhiány miatt megszakították, pedig szívesen hallgattam volna még. Nagyon izgalmas és sokoldalú embereket ismertem meg bennük, én biztos követni fogom további munkásságukat. Remélem mások is.
