Vissza az előző oldalra
Light magyar mix el?adást láttam
Tisztázandó az elején, hogy ezek a figurák önmagukban is érdekesek, persze f?leg magyar szakosoknak és magyar tanároknak.
De vajon érdekelni fogja-e egy róluk szóló el?adás a tisztelt nagyérdem?t, f?leg a fiatalságot? Lehet. Ugyanis ,olyan nyelven szólal meg ez az el?adás, amire bárki felkapná a fejét. Korosztálytól függetlenül. Csongor, Bánk bán és Ádám, félmeztelen alak, csak körbe vannak csavarva az ágyékukon, némi szintetikus anyaggal. Ezek lennének a mai férfiak. Jól ki vannak csomagolva. Tessék, lássék, be van kötve a szemük, a drága fekete alak hurcibálja ?ket, posztamensre rakja ?ket. Bekötött szemmel jól tudják kicsodák, szépen sorolják is. Bánk b?ne a gyilkosság, Csongor, szeretné Tündét, Ádám elfogadott egy almát, és az egész emberiséget beletaszította fontos dolgok elfeledésének keser?ségébe. Lelkük fájdalmát éles kések fejezik ki.
A fekete alak arról beszél, hogy ha kell ? az összes kapcsolódó mellékszerepl? és mellékszál e szerepl?khöz. Behozza a n?ket, van már Évánk, Melindánk, és Tündénk. Lám lásd ember így néz ki a N?: melle körbe van csavarva szintetikus anyaggal, szemérme szintúgy. Nincs abroncsszoknya, se mini, elég mini a szintetikus anyag, a fenekét, látod kedves férfi, alakját nem takarja semmi. A N?k tudják, hogy kicsodák, fel is mondják a leckét szépen. Lelkük fájdalmát éles kések fejezik ki. Mindenki megtalálja a párját merthogy bekötött szemmel, és mondjuk jó pár évnyi téli álom után ki tudja felismerik-e még egymást? Hát innen indul ez az el?adás.
Aki nem ismeri az eredeti m?veket az is élvezheti ezt a történetet. Ez az invokáció arra jó, hogy megismerjük a szerepl?ket. Azt a gondolatot se, hagynám ki azért, hogy olyan érzésem van, mintha ezek a figurák tényleg most éledtek volna fel Csipkerózsikás, ki tudja hány éves álmukból. Nekem tetszik ez a gondolat. Persze keresztül mentek azon, amit évszázadoknak hívnak, vagy "az id? vasfogának". De err?l majd kés?bb. Szóval borzasztó er?s a felütés, amivel elkezd?dik az el?adás.
Nincs, kecmec tényleg azt látjuk, hogy ezek a szép és neves figurák, miként kelnek életre a 21. században, és most ezzel a magyar fejjel és valósággal hogyan m?ködnek. De ami a leglényegesebb tényleg elkezdenek m?ködni. A színészek játékából következik ez, és a nagyon alapos és kreatív frappáns szövegekb?l. Nem mindenhol a három darab szövege hangzik el itt maradéktalanul, mert versrészletek, és idézetek is elhangzanak innen- onnan. Néhol nehéz rájuk ismerni, néhol pedig beugrik, hogy na, igen ez így egy az egyben elhangzik valamelyik m? eredetijében. Különösen jó és érdekes, amikor a lányok napoznak és csacsognak arról, hogy az ? kedves párjukat, hogyan is kell értékelni n?i szemmel. Nagyon ötletes szöveg jellemzi ezt a jelenetet.
Melindát Bartha Zsuzsa játssza, ez a karakter, nem nagyon tud magyarul. Illetve tud, de mondjuk úgy töri a magyart. Nagyon vicces ez a helyzet. A szöveg, amit a figura elmond, már önmagában is érdekes, veretes 20. századi nyelvezete miatt, tele válogatott angol és magyar töltelékszavakkal, de a lényeg, ahogyan beszél ez a karakter, az összhangban van a mozdulataival. Nagyon ügyesen csinálja Bartha Zsuzsa ezt, tele van humorral ez a szöveg és ? a hanghordozásával és mimikájával még rádob erre egy lapáttal. Ahogy halad az el?adás el?re úgy derül ki, hogy mindezen hanghordozás és mimika ellenére nagyon sok mélység van ebben a figurában, de persze ezt tudhatjuk az eredeti m?b?l, csak a karakter ilyetén megformálása nagyon izgalmassá és érdekessé teszi Melinda alakját.
Csorba Kata Évája odabújós, nyaggatnivaló és szexis n?, aki akár az eredeti m? lapjain, se veled, se nélküled viszonyba van Ádámmal. El?ször a közönség soraiba bemerészkedve már hapsi után kutat , ahogy Ádám kicsit arrább megy. Aztán kés?bb odabújik Ádámhoz és úgy viselkedik, mint egy naiv kislány. Nagyon tud hárpia is lenni, mint egy rég bejáratott rosszul m?köd? házasságban. Csorba Kata figyel ezekre a változásokra és érzékeltetni is tudja néz?kkel. A legösszetettebb karakterként t?nik fel így Éva, h?en a m?h?z.
Tünde szerepében Markó Brigittát láthatjuk. ? a szerelmes n? és a legelfogadóbb a három közül. Képes lenne Csongort elfogadni, megérteni. Ebben az el?adásban Tündében rengeteg szenvedély van, szomorúság és humor is. De csak akkor van humor, ha Csongor, azt csinál bel?le. Tünde szomorúságán poénkodik, legalább egyszer. Tünde szeme szikrázik, és szinte látszik a harag a szemében. Markó Brigitta nagyon sokszor a szemével is beszél. Nagyon jól eltalálja és közvetíti ezeket a hangulatokat és érzelmeket.
Csongor Szerdahelyi Mátyás alakításában t?nik fel. Csongor nagyon szerelmes, ám itt nehezen eldönthet?, hogy ez a szerelem valójában, mit is jelent a számára. Olykor olyan szép, cseng? mélabús hangon beszél Tündéhez, hogy úgy t?nik mit se változott, amióta kihozták egy posztamensre felállítva. Aztán ugyanilyen szerelmes hangon mondja azt is, hogy megcsalta Tündét. Már a nagy szerelmekben sem hihetünk mi magyarok?! Ez is odavan, akárcsak a mi életünkben? Szerdahelyi Mátyás Csongora tükör a mai 14 és 20 év közötti korosztálynak, akik "szerelmesest" játszanak.
Erlauer Balázs Bánk szerepét nagyon jól oldja meg, az ? Bánkjában nagyon sok fájdalom és düh van, persze hiába van a darab elején kés a kezében, az még kevés lenne ennek a kifejezésére. A legmegrendít?bb jelenet az, mikor a szenvedélyesség és a düh üvöltésbe csap át a darab vége felé. Sajátos, ahogy Ádám és Csongor erre reagál, gyakorlatilag hülyének nézik Bánkot. Az jut err?l eszembe, hogy persze a szenvedélyes dolgokat a 21. század magyar embere, csak akkor értékeli valamire, ha az a bulvárújságok címlapján van dokumentálva, legalább kismilliószor.
Ádámot Czene Zoltán játssza. A legfiktívebb figura. Hasonlóan Madách m?véhez, itt is egy aggódó, és tétova figurát láthatunk. Elválaszthatatlan Évától ez a karakter. Néha úgy t?nik, mintha egy olyan házaspárt látnék a színpadon, akiknek házassága, már sok vihart megélt és emiatt veszekszenek, kiabálnak, s?t válogatott sértéseket vágnak egymáshoz. Ádám tétovasága, nagyon jó és ezen kívül mégiscsak ? mond el olyan poénokat, amik élvezetessé és színessé teszik ezt a figurát. Kedvenc jelenet, amikor Ádám almát pucol. Czene Zoltán jól egyensúlyozik a figura tétovasága és határozott „házastársi” énje között. Az „ember küzdj és bízva bízzál”nagyon megrendít?en hangzik az ? szájából. nem tudom eldönteni ez most kérdés vagy határozott intelem.
A Mellékszerepl?t is szeretném megemlíteni, fekete alaknak neveztem ez írás elején. Seres István (Pipu) fekete ruhát visel, sok szerepet eljátszik, és nagyon hangsúlyosak mellékszerepei. Ez a fekete alak, tér és id? összeköt?je, ide-oda ugrál, múltban , jöv?ben és jelenben. Jó átköt? szövegeket mondd két jelenet között, és az eseményeket úgy irányítja, mint Lucifer Ádámot. S?t, nem tudom elkerülni ezt a párhuzamot: a mellékszerepl? úgy irányítja a néz?k figyelmét, mint Madách m?vében Lucifer Ádámét. Játszik az összes szerepl?vel, a közönség figyelmét is tereli, hol magára, hol a múltra, hol egy szerepl? gyengeségére, hol magyar jöv?képre vagy éppen a jelenre. Mindezt hihet?en, hitelesen és nagyon szórakoztatóan teszi.
Nagyon izgalmas az el?adás a hatalmas vetített hátterek miatt is, ezek a hátterek mozognak, vibrálnak, díszletként funkcionálnak. Modernségét kár lenne firtatni ennek a technikának, annál inkább egyediségére hívnám fel a figyelmét, és arra, hogy nem kényszerhelyzet szülte ezt a megoldást, hanem a jól átgondolt, rendez?i koncepció. Nekem Benk? Imolának ez a munkája az eddigi legátgondoltabbnak t?nik, mind jelmezben, mind pedig abban az ötletben, hogy ezek a figurák mit jelenthetnek a mai magyaroknak. Korosztálytól függetlennek t?nik ez az el?adás, és kell?en érdekes, színes, mozgalmas ahhoz, hogy a fiatalok érdekesnek találják ezeket a karaktereket és m?veket. Nem marad el az a tulajdonsága sem a Focus-os el?adásoknak, hogy van egy csomó elgondolkodtató kép és szöveg színpadra rakva, ami megfejtésre vagy továbbgondolásra vár. Ennek az el?adásnak, a ritmusa csak akkor tört meg, amikor a jelenetváltások történnek. Néhol túl, gyors, néhol meg túl lassú a jelenetváltás, emiatt az a kép és az a szöveg, ami kiegészíti egymást, nehezebben befogadható.
Az a fajta tükör, amit ez az el?adás nyújt, mindenkinek mást mutat, meg magyarságról, hazaszeretetr?l, küzdésr?l, n?kr?l, férfiakról, vagyis rólunk, magyarokról. Nekem ezek voltak ebben az el?adásban fontosak, amiket ide leírtam, és amit most leírok, az mindegyik Focus el?adásra érvényes, elgondolkodtató, és továbbgondolandó üzenetet kap a néz?.
Aztán ott vannak azok a helyzetek, amikbe belekeverednek a figurák, csupa abszurd és érdekes helyzet, ha felsorolnám, ?ket nem lehetne mit ajánlani e sorok írójának err?l az el?adásról.
Csak egyetlenegy példa engedtessék meg: Az a lelki válság vagy probléma, ami nyomja ezeket a karaktereket, egy gömböly? „labda” képében manifesztálódik a színpadon, nekem ez el?ször a focit juttatja eszembe, mint híres büszkeségét a magyaroknak. Aztán ahogy páronként adogatják egymásnak, Sziszüphosz gördül? sziklája jut eszembe. Hát persze ezért érdemes bekukkantani egy Focus-os el?adásra, marad a régi szokás, az el?adás kapcsán tudsz az el?adásról beszélgetni, nemcsak a szemgolyódnak jó.
Számomra jó volt látni ezeket a figurákat, a brilliáns szövegeket, a kikacsingató fekete alakot, a megdöbbent? jelmezt és képeket. Gondolatokat hoztam haza. Nem minden el?adás teszi velem ugyanezt, nem minden m?hely közvetít üzenetet.






