Vissza az előző oldalra
Korrektség
Tisztázzunk valamit: nem szeretem a tribute band-eket és semmiféle tendencia nem mutatkozik arra vonatkozóan, hogy ez a közeljöv?ben megváltozzon. Mindazonáltal el?ítéleteimet félretéve mentem el csütörtök este a Hotel Ultra bulijára.
Depeche Mode feldolgozásokat el?adni mind a mai napig „trendinek” mondható Magyarországon, a kérdés csak az, hogy ehhez mit tudnak Szabó Tiborék hozzáadni, legrosszabb esetben pedig elvenni. Elvenni végül is nem vettek el semmit, de hozzáadni sem nagyon sikerült a dolgokhoz. Talán a legideálisabb jelz? az, hogy korrekt volt.
Kezd? bandaként természetesen megvoltak a szokásos buktatók, úgymint relatíve kis közönség, a dalszövegek megfelel? memorizálásának megkérd?jelezhet?sége és a hangosítás, amely utóbbi egész egyszer?en pocsék volt. A nehezít? körülményeket azonban úgy-ahogy sikerült áthidalni és ez mindenképp a HU érdeme, amellett hogy nagyszer?en válogatták össze a setlist-et. A Dream On – az amúgy rendkívül unalmas Exciter talán legizgalmasabb pillanata – jó indításnak bizonyult, bel?tte a szintet, a baj csak az, hogy ezután megint nem következett semmi érdemleges vagy izgalmas, semmi megbotránkoztatóan szörny? vagy kimagaslóan jó. Csak önmagamat tudom ismételni: korrekt volt.
A HU-nak bizony van még hová fejl?dnie, megfelel? mennyiség? buli után szépen lassan belerázódnak majd a koncertezésbe. De hát a dolgok rendje már csak ilyen. Mint az tudható, a Beatles is évekig zenélt Németországban, kis klubokban és egyéb szórakozóhelyeken miel?tt ?k lettek a világ legjobb zenekara.
