{back}Vissza az előző oldalra

Itt járt a Rémségek Cirkusza

 Rémségek Cirkusza könyv formájában 2000-ben jelent meg hazánkban, Darren O'Shaughnessy tollából. Az ír származású kortárs író már 15 évesen megírta els? regényét, ám a vámpírtörténetekkel futott be igazán. Írói ambícióira a Drakula-történek, Tolkien és Stephen King is hatottak.

Darren Shannel való els? találkozásomra mai napig tisztán emlékszem. 2008 áprilisában történt mindez, egy kecskeméti könyvesboltban dedikálta és ajánlotta könyveit (ekkora már a vámpírkötetek után lev? vérfarkas-sorozatot is beharangozta). Tinédzser korom legcsodálatosabb írója ült velem szemben, akinek könyvein feln?ttem, így a találkozás óriási élményként maradt meg számomra. Mosolygós és friss volt még akkor is, amikor már több hosszú órája dedikált és válaszolt kérdéseinkre (igen, válaszolt, roppant nyílt volt, ha felvet?dött egy kérdés, nem zárkózódott el, s?t még rövid választ se adott, kifejtette véleményét).
Darren által kiadott 12 vámpírkötet els? darabja, mely a film címe is: a Rémségek Cirkusza.
Ezzel indult el a téboly valamikor 2000-ben hazánkban is és egészen a mai napig tart, a filmmel tet?z?dni látszik. Maga a film, az els? három kötet történetét foglalja magában, így a Rémségek Cirkuszát, A vámpír inasát és A vérszipolyt. Így feltehet?en a film még három, egész estés mozival fog jelentkezni, ahogy azt a folytatás is megkívánja.

A Belvárosi Mozi kényelmes székeiben és jól kiépített termében nézhettem végig a filmet.
Bevallom, tudtam el?re, hogy csalódni fogok, szinte biztos voltam benne, hiszen gyermekkorom regényét visszaadni filmvásznon, szinte lehetetlen feladatnak tartottam.

 



A 111 perces filmben találkozhatunk a Darren-t alakító Chris Massogliaval, John C. Reillyvel (Larten Crepsley), Josh Hutchersonnal (Steve Leonard), Patrick Fugittal (Evra Von) és Salma Hayekkel (Madame Truska).
Nem tudom, hogy a rendez?nek (Paul Weitz) köszönhet?-e, de rengeteg baki volt a filmben a történet szempontjából. Érdekesnek hatott az is, hogy még csak 8 perce forgott a film, de már a történet közepén találtam magam, mindenféle el?zmény nélkül. Próbáltam kritikusként nézni a filmet, de ekkor rájöttem, hogy akkor fel kellene állnom és kimennem, utána a könyvet követve próbáltam nézni, de akkor a felháborodás szintjére jutottam volna, majd végül úgy döntöttem, hogy megnézem úgy, mint egy önálló mozifilmet.

A színészi játék, a párbeszédek néhol feleslegesnek hatottak, például még most sem értem, hogy honnan jött az a jelenet, amikor Evraval együtt zenélnek a sátorban, vagy amikor kap egy új nadrágot. Viszont nagyon ötletesen volt kialakítva és megalkotva Harkat, aki igazán hasonlított az általam elképzelt figurára. Sok fontos rész, amely a kés?bbi epizódokban jelentést nyer, valójában kimaradt a mozifilmb?l, így például az egész Sam- sztori, a farkasember „funkciója” és az, amikor a harmadik kötetben Evra és Darren elutaznak egy külvárosba Murlough-ot keresve és végül egy csatornarendszerben kötnek ki.
Darren családja és Madam Octa csodálatosan volt bemutatva.
Nagyon negatívan hatott azonban a film sikerére, hogy a film jellegét pont az ellenkez? oldalról fogták meg, azaz míg a könyv (mely a film alapjának kellene lennie) horrorisztikusan ábrázol és a történet szempontjából is -mind a 12 kötetben- ez a hatás a dönt?, addig a film paródiát csinált az egészb?l, így nevetség tárgyává tette tulajdonképpen a sikerkönyvet.


Minden rajongónak és moziimádónak ajánlom a filmet, ám én er?teljesen félek a folytatástól.
Nem értem, hogy miért ne lehetne egy nagydíjjal kitüntetett könyvet tökéletesen filmre vinni? Hiszen láttunk már pozitív példát erre, ott van Kubrick Ragyogása is.
De, ahogy a Norfolk Library Service írja a történetr?l: „Hajmereszt?, kiszámíthatatlan, megrendít?…”.
Reméljük, a film folytatásában mindez beigazolódik.

 

Kiss Anett