Vissza az előző oldalra
Így ahogy vagytok
Valahol Magyarországon új polgármestert választanak. A többszörös repül? világbajnok hazatér és szeretné ha városában megújulna a repül?tér. Mivel a város is így szeretné és még pályázókat is találnak, minden rendben lenne, ha ezt a repül?teret valahol nyugaton kellene felújítani, nem a keleti blokk egyik kisvárosában. Mert ma egy pályázat nálunk nem mehet sehol sem át anélkül, hogy ki ne hasítson valaki egy tisztességes – illetve éppen hogy tisztességtelen – részt bel?le. Erre alapoznak a város nagykutyái is.
A történet nagyjából itt véget is ér. A maradék kilencven percben nem jutunk sehová sem. A magyar színészvilág felvonul el?ttünk és egymáshoz lazán vagy sehogy sem kapcsolódó jelenetekben játszanak nekünk. A film elején mindenkir?l kapunk egy gyors és lényegre tör? bemutatást, aztán a karakterek bolyonganak a filmben néhol összeütközve. A motivációk annyira kis hangsúlyt kaptak, hogy a moziban végig figyelve is jó, ha harminc százalékát össze tudjuk rakni a történetnek. Ehhez jönnek még az indokolatlannak t?n? jelenetek, például Nagy-Kálózy Eszter terhességének bejelentése, amelyre aztán semmi sem épül, így kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy a rendez? pusztán azért hagyta a filmben a jelenetet, hogy hangsúlyosabbá tegye a befejezést. Hasonló érzetet kelti bennünk Tör?csik Mari felbukkanása is. Végtelenül rövid és felesleges, de a neve kikerül a plakátokra és ez néz?t hoz, az ismer?s arcok, nevek pedig segítenek közelebb kerülni a filmhez. Nekem ez nem sikerült. Nem találtam a filmben senkit, akit megszerethetek, bár a Cserhalmi György által alakított polgármester többször is közel járt hozzá, de mindannyiszor elbukott. Enélkül a kapcsolat nélkül a történet tényleg olyan volt, mint egy cikk a napi sajtóban amiben ismét korrupciós ügyekr?l értesítenek. Így talán mégaz is érthet?, hogy nem tudunk meg semmit, éppúgy, mintha a hírek hasábjait böngésznénk.
Nem szeretném senki kedvét elvenni a filmt?l, mert a fentiek ellenére egy jó moziélménnyel gazdagodhatunk, ha jegyet váltunk a belvárosi mozi Cs?ke termébe. Egy igazi, régi, kistermes hangulattal, ami nem ér véget a filmmel, mert muszáj beülnünk valahova, hogy átbeszéljük, mit is láttunk, mert ezen filmen még a rendez? szerint is gondolkodni kell.
Film: 4/10
Mozifaktor: 3/5
Barátn?: 3/5
