Vissza az előző oldalra
Gyújts bennem tüzet Szabolcs
-Most éppen mit hallgatsz?
Sz. Sz.: Ane Brunnak a nyáron megjelent albumát, és vele párhuzamosan a másik szobából bömböl Adam Freeland Doors mixe. Hiába, kollégium.
-Szép átvezetés, megkönnyíted a dolgom, akkor ennek kapcsán… Tartozol az oldalnak egy Doors-est beszámolóval.
Sz. Sz.: Tudom, de nehéz, nehéz hozzákezdeni, nem tudom hol fogjam meg. Ott van Varga Norbert darabja, majd az Unplugged félórócska, és az a borzasztó koncert.
-Talán hiba volt részemr?l pont téged felkérni e cikk megírására, hisz, ha fogalmazhatok így, a kollégáidról kellene írnod kritikát.
Sz. Sz.: Igen, ez benne a legzavaróbb és a legkellemetlenebb. Ha negatív kritikát írsz, akkor, magától értet?d?en, sért?dés van bel?le, ha pedig pozitív lecsengés? cikket, akkor hitelét veszíti, hiszen az ismer?seidr?l, barátaidról van szó. Megfutamodni, és a kényelmes aranyközepet választani egy unalmas ajánló formájában, pedig nincs értelme. Akkor inkább hozzá se kezdj.
-Miért, negatív lenne a tartalom?
Sz. Sz.: Ane Brunnak a nyáron megjelent albumát, és vele párhuzamosan a másik szobából bömböl Adam Freeland Doors mixe. Hiába, kollégium.
-Szép átvezetés, megkönnyíted a dolgom, akkor ennek kapcsán… Tartozol az oldalnak egy Doors-est beszámolóval.
Sz. Sz.: Tudom, de nehéz, nehéz hozzákezdeni, nem tudom hol fogjam meg. Ott van Varga Norbert darabja, majd az Unplugged félórócska, és az a borzasztó koncert.
Sz. Sz.: Igen, ez benne a legzavaróbb és a legkellemetlenebb. Ha negatív kritikát írsz, akkor, magától értet?d?en, sért?dés van bel?le, ha pedig pozitív lecsengés? cikket, akkor hitelét veszíti, hiszen az ismer?seidr?l, barátaidról van szó. Megfutamodni, és a kényelmes aranyközepet választani egy unalmas ajánló formájában, pedig nincs értelme. Akkor inkább hozzá se kezdj.
-Miért, negatív lenne a tartalom?
Sz. Sz.: Nem, egyáltalán nem, vagyis csak a Doors emlékzenekar koncertje, de emiatt nem nyafogok, semmi közöm hozzájuk. Itt valójában a Varga Norbi darabja okoz igazi problémát. Dícsér? kritikát írnék, de az én számból, mint már mondtam, hiteltelen lenne. És jogosan rosszallnák gondolataimat, én is elhúznám a szám, ha mondjuk Krasznahorkai ajnározná egy írásában A londoni férfit.
-Pontosítok egy kicsit, tetszett a darab?
Sz. Sz.: Vagyis az Ébredés - irodalmhoz közeli est? Igen, kellemes csalódás volt. Norbitól már régóta meg akartam nézni egy komoly darabot, nem hiszek az „egyfolytábanviccesnorbi” skatulyában. És kiderült, nem csak humorhoz ért. Tetszettek az eltúlzott, teátrális karakterek, jól esett, hogy végre nem kell senkivel sem azonosulni. Idegen karakterek egy idegen közegben. Természetesen nekünk szólt a darab, de csak megfigyel?k voltunk. Széthulló és pusztuló kapcsoplatokat láttunk hatalmas távolságról. Elképzelhet?, hogy Jim Morrison miatt érezhet? ez az egész, mivel az ? versei lettek dramatizálva, és az ? személye miatt választhatta Norbi ezt a láthatatlan üvegkalitkát, ami mögé bepasszírozta a színészeit. Viszont itt meg kell jegyeznem, hogy ez a darab is remek bizonyíték arra, hogy most még jobban megjelenik a színházban a vizuális kultúra, és egyre direktebb módon jelennek meg a filmes formanyelvi eszközök is. Például ez els? tíz perc után egyb?l Robert Bresson neve ugrott be és ugyanaz az érzés vett körül, mint amikor az ? filmjeit nézem.
-És a szerepl?k, milyen volt a színészi játék?
Sz. Sz.: Sokan fanyalogtak a Hajdú Petire. Nem is tudom már kivel beszéltem err?l, de ? úgy jellemezte, hogy olyan volt, mintegy hisztiz?, nyafka tini, és, hogy egyáltalán nem hasonlított Jim Morrisonhoz, csak a b?rkabátja. Mondjuk innent?l kezdve nem is kell komolyan venni a kritikát, hisz akkor az illet? nem értette meg a darabot. A Peti egy férfit játszott és nem Jim Morrisont. Visszatérve, az ? alakítása kifejezetten tetszett. Bár csak azért emelem ki, mert most láttam el?ször színpadon, de természetesen nem ? volt az egyetlen említésre méltó színész. Trabalka Cili például remek választás volt erre a karakterre. Tetszett ez a túlfeszített tempó, ez az „egyensúlyozok és kacérkodok a léccel, hogy leesik-e”. Épp ett?l m?ködött a figura, és itt is kihasználta azt a képességét, hogy néha egy arccal, egy nézéssel, némán elmesél egy történetet. Ez az arc még nem ?szinte, de ezt ne is rójuk fel hibaként egy pályakezd? lánynak.
Gila Adri meg szintén kellemes meglepetés volt, f?leg, hogy el?ször állt színpadon. Az ? játéka is teátrális, de nem volt m?vi és hazug. És remek párost alkottak akár Hajdú Petivel, akár Szerdahelyi Matyival.
-Nekem, személy szerint a Matyi játéka is tetszett, remekül hozta a nihilben úszó, alkoholmámorban ideológiákat gyártó nincstelen hobó karakterét.
Sz. Sz.: Ezzel teljesen egyetértek, és mondjuk mellékesen megjegyezném, nehéz feladat mellékszerepl?ként maradandót alkotni. Azt hiszem megoldotta.
-De ne csak a darabról beszéljük, hisz történt még más is aznap este.
Sz.Sz.: A többi programról sokat nem tudok mondani. A Doors unplugged alatt a többiekkel pont a darabról beszélgettünk, és nem nagyon figyeltem oda. A Doors emlékzenekar koncertjére pedig tíz perc után ráuntam. Semmi baj nem volt vele, korrekt módon eljátszották a számokat. És ez a baj, hogy csak eljátszották. Semmi spiritusz nem volt a bandában, m? volt és ?szintétlen, vagyis unalmas. Készítettem interjút is velük, de a maszk megmaradt és csak sablonokat puffogtattunk, sajnos érdemtelen arra, hogy feltegyem a honlapra.
-Utolsó kérdésem, megfogod írni a cikket?
Sz. Sz.: Nem hiszem, a beszélgetésünk elején felsorolt okok miatt. Elégedjetek meg ennyivel.
-Pontosítok egy kicsit, tetszett a darab?
Sz. Sz.: Vagyis az Ébredés - irodalmhoz közeli est? Igen, kellemes csalódás volt. Norbitól már régóta meg akartam nézni egy komoly darabot, nem hiszek az „egyfolytábanviccesnorbi” skatulyában. És kiderült, nem csak humorhoz ért. Tetszettek az eltúlzott, teátrális karakterek, jól esett, hogy végre nem kell senkivel sem azonosulni. Idegen karakterek egy idegen közegben. Természetesen nekünk szólt a darab, de csak megfigyel?k voltunk. Széthulló és pusztuló kapcsoplatokat láttunk hatalmas távolságról. Elképzelhet?, hogy Jim Morrison miatt érezhet? ez az egész, mivel az ? versei lettek dramatizálva, és az ? személye miatt választhatta Norbi ezt a láthatatlan üvegkalitkát, ami mögé bepasszírozta a színészeit. Viszont itt meg kell jegyeznem, hogy ez a darab is remek bizonyíték arra, hogy most még jobban megjelenik a színházban a vizuális kultúra, és egyre direktebb módon jelennek meg a filmes formanyelvi eszközök is. Például ez els? tíz perc után egyb?l Robert Bresson neve ugrott be és ugyanaz az érzés vett körül, mint amikor az ? filmjeit nézem.
Sz. Sz.: Sokan fanyalogtak a Hajdú Petire. Nem is tudom már kivel beszéltem err?l, de ? úgy jellemezte, hogy olyan volt, mintegy hisztiz?, nyafka tini, és, hogy egyáltalán nem hasonlított Jim Morrisonhoz, csak a b?rkabátja. Mondjuk innent?l kezdve nem is kell komolyan venni a kritikát, hisz akkor az illet? nem értette meg a darabot. A Peti egy férfit játszott és nem Jim Morrisont. Visszatérve, az ? alakítása kifejezetten tetszett. Bár csak azért emelem ki, mert most láttam el?ször színpadon, de természetesen nem ? volt az egyetlen említésre méltó színész. Trabalka Cili például remek választás volt erre a karakterre. Tetszett ez a túlfeszített tempó, ez az „egyensúlyozok és kacérkodok a léccel, hogy leesik-e”. Épp ett?l m?ködött a figura, és itt is kihasználta azt a képességét, hogy néha egy arccal, egy nézéssel, némán elmesél egy történetet. Ez az arc még nem ?szinte, de ezt ne is rójuk fel hibaként egy pályakezd? lánynak.
Gila Adri meg szintén kellemes meglepetés volt, f?leg, hogy el?ször állt színpadon. Az ? játéka is teátrális, de nem volt m?vi és hazug. És remek párost alkottak akár Hajdú Petivel, akár Szerdahelyi Matyival.
-Nekem, személy szerint a Matyi játéka is tetszett, remekül hozta a nihilben úszó, alkoholmámorban ideológiákat gyártó nincstelen hobó karakterét.
Sz. Sz.: Ezzel teljesen egyetértek, és mondjuk mellékesen megjegyezném, nehéz feladat mellékszerepl?ként maradandót alkotni. Azt hiszem megoldotta.
-De ne csak a darabról beszéljük, hisz történt még más is aznap este.
Sz.Sz.: A többi programról sokat nem tudok mondani. A Doors unplugged alatt a többiekkel pont a darabról beszélgettünk, és nem nagyon figyeltem oda. A Doors emlékzenekar koncertjére pedig tíz perc után ráuntam. Semmi baj nem volt vele, korrekt módon eljátszották a számokat. És ez a baj, hogy csak eljátszották. Semmi spiritusz nem volt a bandában, m? volt és ?szintétlen, vagyis unalmas. Készítettem interjút is velük, de a maszk megmaradt és csak sablonokat puffogtattunk, sajnos érdemtelen arra, hogy feltegyem a honlapra.
-Utolsó kérdésem, megfogod írni a cikket?
Sz. Sz.: Nem hiszem, a beszélgetésünk elején felsorolt okok miatt. Elégedjetek meg ennyivel.






