Vissza az előző oldalra
Facet to Face in SZOTE
A két DJ egyszerre felállást már másodjára rendezték meg a Szote klubban, a nagy érdekl?désre való tekintettel. A reklámanyag tanúsága szerint modern tánczenékre készülhettünk, és április elsején mi ezt nem is vettük tréfára. Egy kell?en strapás, szemináriumokkal és el?adásokkal telizsúfolt szerda örömére éjfél után megérkeztünk a helyre. Pecsétszerz? rituálénk végeztével szembesültünk a magyar partikultura egyik problémájával: általában hajnal egy- két óra körül indul csak be az élet a táncparketten. No „segáz”, még mindig meleg van és tavasz, el?ttünk a Dóm tér, ahova kiülni ilyenkor annyit jelent, hogy a kezünkben lév? üveget az arra elhaladók felhívásként értelmezik a csatlakozásra. Így kezd?dtek örök barátságok ezen az éjjelen is… A mellénk teleped?kkel kialakított kis kommunában minden volt: cigi, t?zforrások Rommel tábornokot is megszégyenít? arzenálja, alkoholos frissít?k széles választéka, amit csak akarhattunk.
Két óra el?tt nem sokkal újfent beléptünk a tett színhelyére. A korábban színpadként funkcionáló teret a kett? Pioneer és a mögöttük „egyenpólóban” feszít? lemezlovas foglalta el, a szórakozni vágyókra pedig fejenként csupán egy négyzetméter jutott. Ezt nem hagyhattam annyiban, hiszen kifejezetten a kedvenc zenéim közül mazsoláztak éppen. Finoman adagolt tech-house hangzásvilág, slágerek átkeverése, hol gyengédebben, hol sokkolva a fokozott idegállapotban lév? táncolókat, lásd Eric Morillo és P. Diddy közöse: a megunhatatlan Let's f…ck a 2008-as esztend?b?l. Az elmaradhatatlan beszólások nagy örömünkre minimalizálva hangzottak el, és még a "Kezeket a magasba!" se szakította félbe a legkellemesebb részeket. Volt viszont az összes kötelez? klubba való muzsika, mell?zték a retrót, cserébe friss, sikergyanús szerzemények garmadáját zúdították a dobhártyáinkra. A kiírás által ígért zenei skálát körbejártuk, zárás el?tt az utolsó egy-két órában még inkább elmélyült a trance progresszívebb irányvonala. Itt igazi örömzenélést valósítottak meg a DJ- k, velünk énekeltek és táncikáltak a pult mögött. Valóban emelte még a hangulatot, hogy ezt végignéztük! Le a kalappal a fiúk el?tt, és respekt a keménymagnak, akiket még a szemem sarkából láttam a záráskor is ott tombolni! Ez kitartás a javából, hiszen addigra legalább már a negyedét elvesztették vízháztartásuknak. Mégis megérte, remélem találkozunk legközelebb!
Priszcilla
