Vissza az előző oldalra
Egy kis brit kultúra kötelez?
Az els? gitárhúr- pendülést?l az utolsóig éreztem, hogy akár a Joy Division is szolgáltathatta volna a muzsikát. Az élmény valóban megfizethetetlen! A végigtombolt koncert után kissé megnyugtatva hangszálainkat interjút készítettem a nagy magyar tehetségnek bizonyuló csapattal. A Gonzo képviseletében a frontemberrel, Stumpf Árpáddal beszélgettem. Amikor biográfiai adatok iránt érdekl?dtem kiderült, hogy ? már speciel hat évesen elkezdett zenélni, és késöbb mélyült el vonzalma a rock iránt. Valószín?leg ezért érz?dik rajtuk a profizmus, nem véletlenül kapták 2008-ban a "Best Hungarian Act" kitüntet? címet az MTV Europe-tól, ezáltal pedig lehet?ségük nyílt Magyarországot képviselni Liverpoolban regionális nyertesként.
Priszcilla: Vannak olyan idolok, akikkel szeretnétek együtt zenélni, vagy mindig is nagy példaképként tekintetek rájuk?
Stumpf Árpád: A Nirvana- val nagyon szeretnénk játszani, de sajnos már lecsúsztam róla… (nevet)
P.: És valamely magyar banda- blöffölök-, például LGT?
S.Á.: Nem igazán, de az Interpol- lal akármikor! ( ?k egy 1997- ben New York- ban alakult indie csapat)
P.: Személyes indíttatásból szeretném tudni, - mivel nekem az egyik nagy favorit a Peeping Tom - hogy az alapvet?en jellemz? angolszász irányvonal marad-e, vagy esetleg további elmozdulás várható?
S.Á.: Mindenképpen lesz változás új irányokba, hiszen magyarul fogunk énekelni, a magyar nyelv pedig eléggé különböz?. A nagyközönség pedig már nem csupán a zenét fogja hallani, hanem mindenki számára érthet?vé válnak a szövegeink. Hiszen valljuk be, ez most nem biztos, hogy így van.
P.: Ki írja a szövegeiteket? Vagy ezt a munkát megosztjátok?
S.Á.: Én vagyok az!
P.: Milyen indíttatások vezetnek el egy- egy dalhoz? Személyes impressziók, vagy f?leg a képzeleted és az intuíciód?
S.Á.: Igen kreatív ember vagyok, hatalmas képzel?er?vel. Így például lehetek én az a kukkoló webkamerás nyáladzó kisfiú is, aki nyilvánvalóan nem vagyok (Peeping Tom cím? dal szövege és klipje tanulságos lehet- Priszcilla). Ezek mellett sokszor hasonlatokban fogalmazom meg a személyes tapasztalataimat.
(Mivel a koncert kezdete óta a sikítozó, rángatózó lányokkal egyetemben kicsit az öt sármos fiatalember hatása alá kerültem, kénytelen voltam megkérdezni, hogy az összehangolt image és az ing uniformis-e? Ha igen, akkor egy igen jól sikerült fogás.)
S.Á.: Abszolút! Még kalapom is volt, csak elhagytam.
P.: Ó, sajnálom! Egy koncert hevében t?nt el?
S.Á.: Nem, ottfelejtettem a metrón Londonban. Lehet, hogy már családot alapított!
P.: Záró kérdésként kíváncsi lennék rá, hogy várható- e a közeljöv?ben új videoklip?
S.Á.: Hát, igazából amennyi pénzünk most van, valószín?leg tolódik. Drága mulatság az!
Nos, mi reméljük, hogy ha nem is virtuálisan, de legalább pár fellépés erejéig ellátogatnak még hozzánk a srácok a közeljöv?ben. Addig is vigaszt nyújthat, hogy a legfiatalosabb magyar közszolgálati rádióban igen magas rotációban játszott zenéiket a nap bármely pillanatában elcsíphetjük. Azonban egyszer?bb, ha valamely hanghordozón megvásároljuk és hazavisszük a zenéjüket! További érdekességek, biográfia, az elérhet?ségek és a fellépések kapcsán ajánlom figyelmetekbe:
www.myspace.com/gonzozene, valamint kiadójuk weboldalán: www.mamazone.hu
