Vissza az előző oldalra
Aranyláz a Millenniumi Kávéházban
Szeptember 5-én Charlie Chaplin Aranyláz cím? némafilmje volt a „soros”. Arról a Chaplinr?l (eredeti nevén: Sir Charles Spencer Chaplin) van szó, aki 1914-ben megalkotta a toprongyos csavargó figuráját, aki mind emellett a némafilm legnagyobb hatású személyisége. Az akkori világ nem volt ismeretlen számára, hiszen szülei is színpadra születtek, kabaréénekesek voltak.
Chaplin egyik legf?bb jellemz?je, hogy ? maga rendezi filmjeit, producerkedik, zenét szerez, ? maga írja és vállalja a f?szerepeket is.
1918-ban hozta létre saját filmes cégét, a Charles Chaplin Film Corporation -t, és itt dolgozik innent?l kezdve. Ekkor írja és rendezi legsikeresebb kisfilmjeit és egész estét játékfilmjeit, ilyen például 1921-ben A kölyök vagy 1925-b?l az Aranyláz (The Gold Rush), ami mai napig óriási sikernek örvend, s?t 1927-ben Kinema Junpo- díjat kapott, a legjobb idegen nyelv? film kategóriájában. Az Aranyláz m?faját meghatározva egy némafilm- vígjáték 96 percben, melyet 1942-ben újra feldolgoztak. Maga a film Alaszkában játszódik az aranyláz idején, amikor is mindenki északra igyekszik a meggazdagodás tükrében, így Chaplin is.
Hevesy Iván így írja le a történetet:
„Ijeszt? mélységek szélén csoszog meg-megbotló, meg-megcsusszanó lábakkal, de mindig ijedelem és kétség nélkül, vakbizalommal a cél felé. Borzalmas hóvihar tör ki, amely elsodorja az aranyásó magányosan álló kunyhójába. A gazda ki akarja dobni a hívatlan vendéget, de az hamarosan segít?társat kap. Szélvészt?l elragadott vászonsátrának kötelébe fogódzva vet?dik, szinte repül oda az arany harmadik álmodója, a Big Jim. Ketten vannak a házigazdával szemben, tehát maradnak. Ez az élet: könyörtelen marakodás, a több és az er?sebb gy?z. A vihar heteken át tombol, kimozdulni az élet vakmer? kockáztatása, pedig az élelem már régen kifogyott. A házigazda húzza a legkisebb kártyát. Neki kell indulni élelemért mindhármuknak. „
Ezek után jön az egyik leghíresebb jelenete a filmnek, amikor is Chaplin az egyik cip?jét megf?zi és Big Jim-mel eszegetik meg. Charlie jóíz?en elfogyasztja a cip?talpat, a cip?f?z?t spagettiként, a szögeket szopogatni való csirkecsontként. A film történelem egyik leghíresebb képe ez.
Kés?bb a filmben egy új szál veszi kezdetét, Georgiával, a táncosn?vel való kapcsolata Chaplinnek. Ez a szál egészen a film végéig kitart, és izgalmassá, érdekessé is teszi a némafilmet.
A film legnagyobb különlegessége, hogy folyamatosan fenntartja az evés groteszk paródiáját, és ezt végig vezeti a film teljes hosszán, így hozz létre olyan különleges és mulatságos jeleneteket (például amikor Chaplin két cipót táncoltat az asztalon) amik megismételhetetlenek a film és színház történetében. Ilyen mulatságos és ugyanakkor egyben groteszk jelenete még a film végi csattanó, amikor párok fotózkodnak a luxushajón, ahol minden pár hosszan összecsókolózik. Chaplin ebben az amerikai drámák sablonos befejezését akarta humorral kigúnyolni.
Chaplin Aranyláza mindenféleképpen egyedüli alkotás, a filmm?vészet egy maradandó darabja, úgy ahogy maga Charlie is, aki a némafilm világába újat hozott.
