Vissza az előző oldalra
Alexandre bis és a Pásztoróra a REÖK-ben
Az Alexandre bis és a Pásztoróra két egyfelvonásos vígoperából áll. Az Alexandre bis, azaz Alexandre kétszer Bohuslav Martin? cseh zeneszerz? m?ve, akit a Julietta cím? m?vével ismerhetett meg el?ször a nagyérdem?.
Az Alexandre kétszer (alcíme szerint Egy ember tragédiája, aki levágta saját szakállát) 1937-ben készült, de csak a szerz? halála után került bemutatásra. F?h?se egy szerelmes férj, Alexandre unokatestvérének kiadva magát udvarol a saját feleségének, hogy próbára tegye annak állhatatosságát. A többi szerepl?, Armande (Alessandra Boer), a szépasszony, az ?t hiába ostromló gavallér, Oscar (Gonzalve – Balczó Péter) és a szobalány, Philomène (Concepcion -Friederike Meinel). Nevük nem ismeretlen a közönség számára, hiszen a Philomène / Concepcion-t játszó Friederike Meinel koncertezett a Cseh Filharmonikusokkal, a Bajor Nemzeti Zenekarral, a Gürzenich Orchestra Cologne-nyal és a Berlini Szimfonikus Zenekarral. A debreceni Balczó Péter pedig számos magyar és nemzetközi kurzuson és énekversenyen vett részt.
A Pásztoróra Maurice Ravel francia zeneszerz? remekm?ve, mely Torquemada, az órásmester mindennapjaival indul, akinek távollétében felesége (Concepcion - Friederike Meinel) felkavarja az állóvizet. Szeret?i, akik egyszerre futnak be (Gonzalve és Don Inigo Gomez, illetve Ramiro) egy-egy órába rejt?zködnek el egymás elöl.
Kés?bb egy ötödik férfi nyeri el a n? kegyeit, hazatér? férjének pedig olyan vev?ként mutatja be a másik két szeret?jét, akik már bele is bújtak a kiszemelt órába.
A REÖK-ben tartott program lehet?séget adott, hogy személyesen is találkozhassunk a darab rendez?jével, Bagó Bertalannal, akit Balczó Péter is elkísért. A kis létszámú, ám annál inkább családias hangulatú légkörben a közönség kérdezhetett a darab kapcsán. Bagó Bertalan és Balczó Péter elmondta, hogy az el?adás eredetileg svájci ( Theater Biel Solothurn), Bienne városából származik, mely egy aprócska színházzal rendelkezik és három nagy óragyárral, ennek ellenére a színházban heti rendszerességgel nagy volumen? m?vek kerülnek bemutatásra (például Mozart).
A rendez? lelkesen mesélt a svájci színházi munkáról, itt megemlítette a munkamorál fontosságát és az ezzel járó mentalitást.
Érdekességképpen elmesélték, hogy a darab két verzióban készült el, az egyik a szegedi operaversenyre a másik pedig a svájci színház részére.
A szegedi dönt?n közrem?ködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, ahol Harald Siegel vezényel (aki a Theater Biel Solothurn Színháznak karmestere), és ennek rendez?je Bagó Bertalan.
A rendez? és a tenor örömmel és készségesen mesélt a szegedi színházi produkcióról. Egy hölgy kérdésére, hogy „mennyire lesz klasszikus a darab?” a rendez? azt válaszolta, hogy „szerinte egy adott darabnál a rendez? fantáziáján és tehetségén múlik az, hogy mit hoz ki bel?le, de persze nem lehet mindenkinek megfelelni és néha muszáj engedni az új dolgoknak, nem lehet minden klasszikus.”
Bagó Bertalan elmondta, hogy a közeljöv?ben szívesen rendezne filmeket, ha arra felkérik, de azt is hozzátette, hogy egy film túl nagy költségvetés? az operához képest, melyet most nem engedhet meg magának.
Operaverseny és Fesztivál honlapja
Nézd meg a Galériát is!
