Vissza az előző oldalra
Napra robbant…
Nem csoda, hiszen a zenekar egy pillanat alatt atmoszférát teremtett és szerintem nem volt olyan ember, aki elhaladva a Borsodi Malátabár el?tt, ne figyelt volna föl a nem mindennapi zenére és az ett?l egyre jobban mámorban úszó közönségre. 
A zenekar pár év leforgása alatt vált etalonná (nemcsak) a népzenét kedvel?k körében. A népi hangszerek és az elektronikus hangzás teszi zenéjüket tejesen egyedivé. A világzenét játszó Napra hozta a formáját. Koncertjük alatt lehetetlen ücsörögni, vagy netán békésen sörözni és cigizgetni. Úgyis mindenki eldobja, ami a kezében van és le, ami a lábán. Megfigyelhet?, ahogyan a néz?k szép fokozatosan megadják magukat és hagyják, hogy vigye ?ket ez a legkevésbé sem autentikus népzene. A zenekar tagjai virtuóz módon adták a talpunk alá a zenét, de ehhez hozzájárult valami olyan elementáris lendület, ami mint egy hurrikán söpört el mindenkit, aki élt és mozgott a sátorban. Leállni lehetetlen volt és senki sem akart. Pszichedelikus ?rjöngés, amiben mindenki az utolsó táncot járná. Addig táncolunk, míg fel nem ég és jön a világvége. A Napra zenéje képes kiváltani ezt a hangulatot, ami megint egyszeri és megismételhetetlen. Majd máskor másképpen lesz…
Trabalka Cili
