Vissza az előző oldalra
Magyar musicalünk van, próbáljunk meg örülni.
A film örömet okoz annak, aki nem sokszor jár moziba. Ez amolyan "nép-mozifilm", ekkora költségvetéssel nem is lehet a siker mellé l?ni. A célközönsége is elég nagy, a támogató biztosító profiljából ítélve is: mindenki, aki magyar. Akik fiatalon táncoltak Feny? Miki zenéjére, és kapta el ?ket a rákkenroll heve. A gyerekeik, akik erre n?ttek fel. Az ? gyerekeik, akik ki nem állhatták a fickót a tévéb?l, aki már öreg, és furcsán rázza magát - DE felkapták a fejüket a plakátra (2 film - sz?z jó csaj, az Iván, meg a srác, akit nem lehet felismerni a szemüveg miatt de dögös. Kés?bb rájövünk, hogy vele ment a g?z?s meg a cigánylány a másik filmben, és ott is nagyon helyes volt, ugye lányok?)
Jó a zenegép, meg a keretes szerkezet, csak a végére nem kéne olyan hosszan. Maximum egy villanásig, amolyan harcosokklubjásan. Várnánk, hogy er?feszítést tegyünk, elrejtett rendez?i jeleket fedezzünk fel, de nem. Ez egy ÉRTHET? film. Azt várnánk, ha egy film drága, akkor jó. De a filmszemlén is egy pár százezerb?l leforgatott darab nyert, meg kell érteni. Nagy pénz, nagy kockázat, nem lehet mellél?ni, biztos siker kell. A másik oldalon kis pénz, esetleg pályázat, potenciálisan széls?séges megítélés, kisebb kockázat, viszont lehet?ség a még nagyobb sikerre! (pl. Szabadtéri vs Thealter). Inkább ne várjunk semmit.
A cselekmény lassan indul be, pont annyira, hogy mindnyájunkat felizgat: mit keres itt ez a magyar család, mikor a szabad életet megtapasztalták odakint? A film hagyja hogy kiakadjunk néhány dolgon, hogy utána szépen lassan megszokjuk, milyen céllal milyen képeket használ.
Miért olyan kis köcsög a tökéletes angol kiejtésével Mikike? (hát azért, mert zöld még a szentem, aztán jól feln? a film végére, kicsit er?ltetett, de ÉRTHET? módon) Mi ez a tökéletes táncjelenet; bármi fiú-lány kontaktus nélkül? (hát ez egy izé musical, nem biztos hogy a legjobb megoldás, de fogadjuk el) Miért van három Takarékos reklám olyan közel egymáshoz a filmben? (hogy a reklámozó célja sikerüljön, koncentráltan a film második harmadában! Ez az ára annak, hogy mi nézzük.) És az istenér' miért kezdenek vetk?zni a zenére a német csajok, ez már mindennek a teteje!! (a válasz az, hogy a rendez? túlzó képet használt, de mint azt az alcím is mutatja: a zene felszabadít!)
A rutinos mozilátogatónak ezeket a kompromisszumokat kell megkötnie, ha élvezni akarja a filmet. Belementem az üzletbe, a szívem gyorsabban dobogott, és el?red?ltem a székben, vártam a történet következ? fordulatát (vagy az újabb balgaságot, amiért foghatom a fejemet). A történet két és fél szála szépen elvarródik, talán túl szépen is. Azért ha ilyen hazatérése volt Feny? Mikinek, akkor örülünk neki.
A hajhálós szomszéd arcáról olvasható, hogy mit ad a citera-, vagyis az autentikus magyar zenére - szégyen és gyalázat, hogy a rendez? ilyet csinál! A következ? pillanatban rájöttem, hogy nem fintoroghatok, és nem adok egy sehonnai hajhálós szomszéd véleményére, mert trátárárá a film vége milyen gyors, és erufórikus! Mindenki táncol, mint egy jó musicalben. A visszavásárolt zongora hangjai szépen összecsengnek a tékozló fiúéval, aki a Ki mit tud cím? tehetságkutatón tolja be váratlanul a (szerencsére) kerekes hangszert. Vége utáni vége kép borzalmas, nem vagyunk kíváncsiak Feny?re, aki 60 felett már csak árnyéka a régi jampecnek...
Megéri megnézni a filmet. Bosszankodni egy kicsit, és eldönteni, hogy kompromisszumot kötünk, vagy nem. Én az el?bbit választottam, és élveztem. Ja, és találtam egy Bacardis üveget, figyeljétek Ti is
