{back}Vissza az előző oldalra

Harminc ipszilon, azaz 30Y

Nem csodálom, hogy egy ilyen koncert után, mint a csütörtöki 30Y senki sem tud megszólalni, vagy, mert elment a hangja vagy, mert annyira meglepett volt. A srácok nagyon újítottak, ugyanis  lecserélték az örök kezd? számukat a Szív szalutál szívet és sok alig vagy egyáltalán nem ismert számaikat játszották az este folyamán a megszokott dalokat elhagyva. Sokak e miatt voltak egy kicsit csalódottak, de én talán erre azt mondanám, hogy ?k nem igazi rajongók.
Már a bejáratnál azonban éreztük a sorokban, hogy ezen az estén nem csak az ingyen belép? TTIK-sok voltak jelen, hanem rengeteg rajongó/vagy éppenséggel nem rajongó, akik kifizették az 1000-1200 Ft-os belép?jegyet.
Amint leértünk, egyb?l észrevettük a tömegben elvegyül? énekest,és dobost, Beck Zoliékat. Tizenegy után már szép kis zsibongó tömeg gy?lt össze a táncparketten, várva a koncertet. Kés?bb pedig meg is érkeztek a srácok a színpadra. A banda nagyszer? formában volt, a számok csak úgy pörögtek a közönség pedig tombolt, bár néha túlzásba is vitték. Sajnos nem egyszer az els? sor a színpadon landolt a nagy lendülett?l, emellett rekken? h?ség volt, no de ett?l eltekintve mindenki nagyon jól érezte magát, mi legalábbis biztosan!
Olyan számokat hallhattunk, mint  a Mentés másként, a Hajóra szállt, a Felh? (mely személy szerint az egyik kedvencem volt), a Lécci ültess, a Pont úgy kezdem el, a Vér -veríték, az Ül és vár és még sorolhatnám a jobbnál-jobb kedvcsináló slágereket. A gitáros, Gradvolt Endre(Endy) sajnos két gitárhúrt is elvesztett az este folyamán, de gyorsan korrigálva lett a dolog úgy, ahogy Varga Ádám (Ádi) penget?je is megkerült. A listáról természetesen nem hagyhatták ki a Szenes c. dalt sem (még most is cseng a fülemben:”Egy fecske, egy fecske nem csinál nyarat, két fecske, két fecske nem csinál telet”) f?leg úgy, hogy a szegedi buli el?tt  pont Pécsen koncerteztek. A sikítozások és visszatapsolások közepette a banda nem kérette sokáig magát, gyorsan vissza is jöttek a színpadra, hogy tovább fokozzák az amúgy is nagyszer? hangulatot. Ekkor következett a Respekt c. dal, melynek rövid, két soros szövegét már tényleg mindenki kívülr?l fújta („Tudod én átölelném az egész világot ha volna olyan, tudod én a fejedbe látok és elolvasom ami benne van „). Az énekes, Beck Zoli a sarokban ülve tombolt, majd követve a közönséget elkezdett ugrálni...az eszméletlen Respek-t után kicsit visszafogottabb Kerticsap c. szám következett, no ekkor már megijedtünk, hogy a listáról lekerült a legkedvesebb zárószámunk, de nem sokkal kés?bb felcsendült egy gitárszóló és elkezd?dött a sor, amir?l mindenki ráismert, hogy lassan a végéhez közeledünk:"sötét van akkor amikor vége van rohadt sötét mer' a szem csukva van".
Kellemesen, visszafogottan ezt mindenki élvezte, majd a srácok meghajoltak és lementek a színpadról. A közönség még egy jó ideig tapsolt, reménykedve, hogy visszajönnek és hallhatjuk az  Egy perccel tovább -at, de sajnos nem így volt. Így alakult, hogy a koncert közel másfél órás volt, mégis oly kevés a közönség számára. Egy újabb felejthetetlen élményt nyújtottak, kitettek magukért, mint mindig. Én személy szerint csak annyit tudok mondani: köszönöm fiúk, és még sok ilyet! Ha valaki még szeretne velük találkozni a SZIN-en mindenképpen itt lesznek, de legközelebb május 9-én, Miskolcon fognak óriási nagy bulit csinálni. Bárcsak ott lehetnék!

Kiss Anett