Vissza az előző oldalra
Dögunalom, és értetlen pillantások - Made in hungária
Az eleje még vicces is, kihasználja a magyar szocializmus tálcán kínált poénjait. Aztán megszólal az els? rock and roll szám (Jerry Lee Louis) és a bugyuta koreográfia elcsesz mindent...
Ki látott olyant, hogy rockira mindenki csoporttáncol, mint egy gyerektáborban, bármilyen testi érintkezés nélkül?
Az egész film a tipikumokra épül: tipikus sztori, tipikus elvtársak, tipikus fiatalok, tipikus és gagyi, ezerszer elrágcsált amcsi filmpoénok. A totális kiszámíthatóságból következ? unalmat néha megtöri egy-egy teljesen indokolatlan mozzanat. (például a f?h?s kihajítja a barátn?jét az ablakon, aki véletlenül pont egy kabrió anyósülésébe pottyan, majd utána ugrik, ? persze a sof?rülésen landol, és elhajtanak) Mivaaan? Persze amikor a srácok a strandon fecskében énekelnek egy hungária számot, mindenki elkezd tombolni és a lányok vizibalettezni kezdenek, az se semmi, de említhetnénk az NDK-s kórus-hölgyeket is, akik a rocki hallatára ledobják német feszes precizitásukat, ruháikkal együtt.
Pedig a színészgárdával nincs baj, jók az alakítások, ügyesek a fiatal színészek. Szabó Kimmel Tamás még hasonlít is Feny? Mikire, csak jobban néz ki, Kiss Tünde szépen szaval, Feny? Iván a Beugróban jobb volt, de elmegy, Scherer Péter pedig még mindig zseni, de a rendezés nem volt képes feldobni a bugyuta történetet. Pont annyira sikerült jól megcsinálni ezt a filmet, amennyire a hungáriának elhozni Amerikát: gagyin, magyarosan. Pedig a félmilliárdos költségvetésb?l kihozhattak volna valamit.
Az alkotók persze nagyon büszkék gyermekükre, és a közönségtalálkozón úgy t?nt, többeknek tetszett a mozi, hiszen nagyon szeretik a hungáriát… Az a baj, hogy a zenék nem képesek elvinni a hátukon egy b? két órás filmet.
