Vissza az előző oldalra
"A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik"
A film f?h?se Alex, vagy ahogy a rokonok szólítják, Szaskó, a húszas évei végén járó német-bolgár férfi, aki szüleivel együtt autóbalesetet szenved, mikor éppen Bulgáriába utaznak látogatóba. Alex szülei meghalnak, ? maga pedig amnéziába esik. Nagyapja, Bai Dan, mikor megkapja a hírt, azonnal Németországba megy, meglátogatni unokáját, majd együtt indulnak vissza. Innent?l kezdetét veszi az utazás. Utazás többféleképpen is: egyrészt az emlékek, a múlt, másrészt Karlovo, a szül?város felé. Tandembiciklin indulnak el, és az út alatt eljutva többek között Szlovéniába és Olaszországba, Alex megpróbál visszaemlékezni, ki is volt ? a tragédia el?tt. Mi, vele párhuzamosan ismerjük meg a múltat, a szocialista Bulgáriát is, rengeteg flashback segítségével. Megtudjuk, hogy Bai Dan részt vett az '56-os budapesti eseményekben, ült börtönben is. Vejét, a szintén z?rös múltú Vasko-t a gyári személyzetis megpróbálta beszervezni besúgónak; Bai Dan-ról kellett volna jelentenie. Vasko emiatt úgy döntött, hogy feleségével és az akkor még kisgyermek Alexel disszidál: egy jószándékú NDK-s határ?r segítségével sikerül is átszökniük Olaszországba, de csak a Trieszti menekülttáborig jutnak, majd sok viszontagság után a család innen is meg szökik Nyugat-Németországba.
Alex és nagyapja szintén ellátogatnak Triesztbe, egy kis magyar szerelmi szál, Mária után. Bai Dan itt magára hagyja unokáját, rábízza, mit akar kezdeni életével.
A "A világ nagy..."-ban nem tapasztalható a filmnyelv megújítása, ám érezhet?en nem is ez volt a cél, mégis egy igazán jó film, mivel szórakoztató módon képes bemutatni Alexen keresztül a hagyományok elévülésének jelenkori problémáját éppúgy, mint az elmúlt szocialista rendszer visszásságait. Azt, hogy ez a mai napig probléma Bulgáriában (is), jól példázza egy választási plakát, melyet a film vége felé láthatunk: az "Új Bulgáriáért!" felirat mell?l nem más vigyorog ránk, mint az ominózus személyzeti vezet? a gyárból; itt egyébként Szófiában a premierközönség beletapsolt a filmbe.
Bai Dan-t a Bulgáriában páratlan népszer?ségnek örvend? Miki Manojlovic játssza, remek teljesítményt láthatunk t?le a vásznon; akárcsak az Alexet alakító Carlo Ljubekt?l. Érdekesség, hogy egyikük sem bolgár: Ljubek horvát származású német színész, míg Manojlovic szerb. Kiemelked? továbbá Gryllus Dorka, aki Máriát, a német-magyar tánctanárt, Alex szerelmét játssza; ?t érdekes módon nem a magyar, hanem a német fél ajánlotta a szerepre. A képi világ is csodálatos, Emil Hristov végzett kit?n? operat?ri munkát: stílusát változatos kameraállások és sok hosszú snitt jellemzi.
A vetítést követ? közönségtalálkozón a f?ként szerz?i filmes producer, Muhi András volt jelen, aki sokat beszélt a film keletkezési körülményeir?l. Elmondta, hogy a bolgár producer, Stefan Kitanov - aki mellesleg a Szófiai Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója - megkeresésére némi kétkedés után a német fél, Karl Baumgartner miatt mondott igent; a jó forgatókönyv mellett a többek között Kusturicával együtt dolgozó, híres európai producer személye gy?zte meg. A film, mely Ilija Trojanow azonos cím? regénye alapján készült, a maga 1.8 millió eurós költségvetésével a bolgár filmipar eddigi legnagyobb lépték? produkciója, és egyben az orvosból dokumentumfilmessé avanzsált Stefan Komanderev els? játékfilmje. A magas költségek 50%-át a bolgár, 30%-át a német, 10-10%-át pedig a szlovén és a magyar fél állta. A forgatás Németországban, Olaszországban, Szlovéniában és Bulgáriában zajlott.
Komoly várakozás el?zte meg a filmet a bolgár néz?k részér?l (amit mutat a szófiai premier 5000 (!) f?s közönsége is), és azonnal közönségsiker lett. Nem csak ott kedvelik a néz?k, hanem szerte a régió országaiban; ennek oka talán az, hogy a történelmi utalások és fricskák a volt szocialista országokban mindenütt ugyanúgy hatnak.
A film részt vett körülbelül huszonöt nemzetközi fesztiválon, már világforgalmazója is van, és remélhet?leg minél több emberhez fog eljutni. Muhi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szerinte "a magyarok leszoktak a mozizásról", pedig, mint mondta, "évente átlagosan háromszáz filmet látnak a magyarok, és ebb?l csak egyet moziban". Dicsérte a román filmm?vészetet, a magyar új hullámot, és beszélt a régiós filmes összefogás el?nyeir?l is, hiszen a nagy költségvetés? filmek esetén a pénzt nem egy országnak kell el?teremtenie, hanem valamilyen szinten megoszlanak a terhek.
T?ke Márton
